Portugália: portugál kultúra, zene, nyelv, utazás

Archive for július 2007

Sziasztok!

Egy “gyors” beszámolót idemásolok a lisszaboni kis kirándulásunkról. Annának írtam eredetileg emailben..
Szereposztás (a megjelenés sorrendjében):
Taberneira: Nagy Dóra Judit
Nabo (Retek): Bata Péter
Papoila (Masni): Varsányi Kata
Jucika: Aspirán Kata
Cunha (Bece): Urfi Péter
Nagyon-nagy sikerünk volt, de olvassátok csak:

Annyira örültünk, annál is inkább, mert nagy meglepetés volt nekünk is a siker. Az előadás előtt csak egy-két elszórt megjegyzést kaptunk a próbák alapján, így fogalmunk sem volt, hogy ez most jó, vagy nem, vagy vicces, vagy érthetetlen. Ehhez képest szinte az első perctől kezdve, ahogy a színpadra léptünk, végig tapsolt és nevetett a közönség!
Szerencsénk is volt persze… Pénteken este mi voltunk az utolsók, ettől tartottunk, de végül talán ez is a kezünkre játszott. Aznap este a másik két darab nem feltétlenül volt szinház jellegű, az első majdnem inkább mjuzikel volt, a másik pedig egy regényből vett jelenet, szóval frissen hathatott egy színdarab. Egyébként csütörtökön is csak egy volt színdarab, mint olyan, a három előadásból.
Az egyik tanár az ELTE-ről, Rákóczi István, éppen Lisszabonban volt, s Clara írt neki. Aznap kapta meg az emilt, hogy szerepelünk, de gyors volt: írt Dórának sms-t, megjelent este, hozott még egy vendéget és egy üveg pezsgőt és bort… Meg külön gratulált a végén, csakúgy, mint az egyik főszervező színházi ember (Carlos Pimenta, többek között a Teatro Nacional Dona Maria II rendezője) :-)
Hú, legszívesebben elmesélném percről percre a darabot! Képzeld, szombaton éjjel még az utcán is leszólított valaki ötünket, ugyanis ismerte a cseheket, megnézte őket csütörtökön, aztán minket is pénteken. Azért ez már tényleg flash volt, épp csak autogramot nem kért.
Clara Brazíliában volt – még van is – egy konferencia miatt, így sajna nem láthatott minket élőben. De azóta már hallhatott igen kedvező visszajelzéseket, nagyon büszke lesz ránk. Megismerkedtünk a prágai, a krakkói, a salzburgi és a cáceres-i lektorokkal, így beindulhat vmi, Dóra már megelőlegezte, hogy folytathatnánk a munkát, a szervezkedést.
Fényképek – rengeteg van, persze rólunk városnézés közben a legtöbb, de a többi próba/előadás alatt is kattintgattam szorgalmasan. Nem biztos, hogy minden megmarad, mert a memóriakártyám vacakolni kezdett – lehet, hogy elveszett néhány éjszakai városkép, néhány arckép, és amit talán a legjobban sajnálnék, a Miradouro de Graça-ról… Volt ott egy aranyos idős pár, csak üldögéltek, komolyan, olyan lisszabonos volt, hogy majdnem elbőgtem magam.. Ha pedig tényleg elveszik erről a kép, akkor nem csak majdnem!

Minderről a Jornal de Letras-ban készül egy összefoglaló, valószínűleg képekkel együtt, ugyanis egy lány végig fényképezett és riportokat is csinált. A programról annyit, hogy többek között voltunk a Teatro Nacional Dona Maria II-ban, ahol egy Brecht darabot láttunk franciául portugál felirattal, és nem aratott nagy sikert. Meg José Luís Peixoto (ő volt itt tavaly a Feira do Livro-n) egy darabját is láttuk, ami az Alentejo-ról szólt: öt fiatal színész alentejo-i öregeket játszott, tájszólásostul, mindenestül. Annyira gyönyörűen emberi darab volt! Mindannyian többször is megnéztük volna. De így is nagyon bennfentes jellege volt a programnak, a kortárs portugál irodalom és színház legnagyobb nevei és helyei között forgolódtunk – még Zé Maria (José Maria Viera Mendes) is megjelent a darabunkon, utána abszolváltunk egy igen görbe estét a Bairro Alto-ban. Hja..
folyt.köv!
peti/nabo

Az igazság viszont, pontosabban: már hónapok óta kemény munka folyik. De ezúttal megérett a dolog a közlésre, szóval közhírré tétetik:
Mi vagyunk a Király Rudolf Vándorszínház – Rei Rudolfo Teatro Ambulante! Február környékén alakultunk, a Camões Intézet keretein belül tevékenykedünk, vezetőnk Clara Riso, Nevető Klára. Csilli-villi logónk is van, méghozzá mindjárt kettő:

estudo_reirodulfo_final.jpg rei_rudolfo_rural_021.jpg
Ezek valamelyikét hamarosan szívünkön is viseljük, ízléses kis pólóra pingálva – köszönet Diogo-nak Lisszabonban!

Annyit még rólunk, hogy portugálul játszunk, első előadásunk – stílusosan – a Portugál című Egressy Zoltán darab adaptációja lesz, méghozzá Lisszabonban! Komolyan gondoltuk ezt a vándorszínház jelzőt…

És mások is komolyan gondolták, mert rövid élettörténetünk ellenére máris meghívást nyertünk egy színjátszó-találkozóra, arra megyünk e júliusban. Igazi multi-kultiban lesz részünk, persze erős portugál színezettel: horvát, cseh, lengyel, német, spanyol és magyar színjátszócsoportok élnek, élünk együtt (conviver!) néhány napig, megnézzük egymás és más színházak darabjait, találkozunk színészekkel, rendezőkkel…

Tartalmas programunkról, tapasztalatainkról ugyanitt hallhattok, até já!
petic


2007. július
h K s c p s v
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031